élménybeszámoló: Siófok (2023. augusztus)

Az utóbbi pár napot Siófokon töltöttük, s gondoltam írok róla egy kis élménybeszámolót és ajánlót!

könyvértékelés: Kurt Vonnegut – Mesterlövész

„Fegyvert s „vitézt” énekel a groteszknek, a sandán és sután emberinek ez az örökké megújulásra kész krónikása. Balfácán hőseinek sorát gyarapítja új regényének főszereplője és elbeszélője – Rudy Waltz, a „semlegesnemű patikus”, aki tizenkét esztendős korában önhibáján kívül kétszeres gyilkossá lett, és azóta „Mesterlövész” néven ismeretes ohiói szülővárosában. Családjának nem ő az első és egyetlen torz csudabogara: apja, a félreismert festőzseni, egy másik, ugyancsak félreismert festő inspiráló társaságában töltötte ifjú éveit: Adolf Hitlernek hívták ezt a sorstársat. Rudy bátyja pedig, a világegyetem legmélyebb basszus hangjának tulajdonosa, feleségek gyűjtésében tett szert honi hírnévre. Van továbbá a könyvben titokzatos körülmények között elveszített fejű házitanító, új jégkorszak, háztáji neutronbomba-robbanás, és még sok egyéb, ami csak ennek a szertelen fantáziájú és mesteri tollú írónak a kiapadhatalan ötlettárából kikerül…”

könyvértékelés: Leiner Laura – Ég veled (Iskolák versenye 1.)

„Újvári Hanna a tinik megszokott életét élte egészen egy évvel ezelőttig, egy családi tragédia azonban mindent megváltoztatott. Most apukájával kettesben tölti a hétköznapokat, és rég nem a korosztályának átlagos problémái foglalkoztatják.

Miután átveszi a tizenegyedikes bizonyítványát, az évzáró után váratlan felkérést kap az igazgatótól: részt vehet egy iskolai versenyen, ahol kiváló matekosként főleg a logikai feladatok megoldásában számítanak rá.

Hanna környezete ragaszkodik hozzá, hogy elmenjen a megmérettetésre, így a Szirtes Gimnázium négyfős csapata elindul az Iskolák Országos Versenyére.

Az Ég Veled az Iskolák versenye trilógia első része.”

könyvértékelés: Szobotka Tibor – Züzü vendégei

„Kis ​társaság találkozik hetente kétszer Züzünél, az öreg színésznőnél. E társaság tagjai különböző neműek, életkorúak, az egyetlen összetartó kapocs közöttük az, hogy a valóságtól eltávolodva, az illúziók világában élnek. Lehet-e így sokáig élni? A könyv – és a történelem – azt mondja: nem. Züzü vendégei is találkoznak egy napon a történelemmel, amely elsöpri illúzióikat, s ahol szükséges, a halál árán szolgáltat igazságot a valóságnak. Kegyetlen regény ez? Nem, csak leszámol az álmok világával, egy kisfiú, egy öregasszony, egy javakorabeli férfi, a vélt és valóságos szerelmesek álomvilágával, talán csak egyetlen fiatal embernek nyitva meg a menekülés kapuját, aki meglátja és tudomásul veszi a változásban a valóság könyörtelen erejét, aki a múltbanézés helyett elfogadja a jövőt mint az élet egyedüli lehetőségét. „Zivatar előtt még egyszer utoljára nagy erővel kavarodik fel a por, hogy aztán hosszú időre leülepedjék” – írta Goethe. Egy nagyon kis körben, Züzü vendégeinek a körében ennek a zivatarnak a hatásáról szól a regény.”

könyvértékelés: Szabó Magda – Születésnap

“Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.”

könyvértékelés: Seanan McGuire – Minden szív kaput nyit (Csellengő gyerekek 1.)

“Eleanor West otthona csellengő gyerekek számára.
Házalók, látogatók, vizsgálók kíméljenek!

A gyerekek hajlamosak eltünedezni, ha adja magát a lehetőség. Átlépnek a szekrény hátulján, becsusszannak egy tükörbe, beesnek a nyúl üregébe, vagy egy vén kútba, hogy aztán egy merőben más helyen bukkanjanak elő.

De a mágikus vidékek már semmi hasznát nem látják azoknak a gyerekeknek, akikből kifacsarták a csodát.

Nancy is utazott egyszer, aztán visszaküldték. Viszont mindaz, amit átélt a túloldalon… az ilyesmi megváltoztatja az embert. A West kisasszony gondjaira bízott gyerekek nagyon is meg tudják érteni. Ugyanis mindnyájan keresik a visszautat saját fantasztikus világukba.

Nancy érkezése azonban komoly változást hoz az Otthonba. Valamiféle sötétség ólálkodik a sarkok mögött, és amikor elszabadul a pokol, Nancy és újdonsült iskolatársai lesznek azok, akiknek a rejtély végére kell járnia.

Kerül, amibe kerül.

„Seanan McGuire már jó ideje a legokosabb írók egyike, ez a kisregény pedig egyértelműen megmutatja, hogy a szíve ugyanolyan hatalmas, mint az agya. Tudjuk, hogy ez a történet nem igaz, de igazságból van szőve.” – Charlaine Harris, a True Blood New York Times-bestseller szerzője

„Seanan McGuire Minden szív kaput nyit című kisregénye az egyik legkülönlegesebb történet, amit valaha olvastam!” – V. E. Schwab, az Egy sötétebb mágia New York Times-bestseller szerzője

„Seanan McGuire ebben a veszteségről, vágyakozásról és sérült gyermekekről szóló történetben ismét megmutatja, milyen bensőségesen ismeri az emberi szívet.” – Paul Cornell

„Annyira agyeldobósan jó, hogy már fáj!” – io9

„A Minden szív kaput nyittal McGuire megteremtette a saját portal fantasy mini-remekművét: egy olyan könyv gyöngyszemet, ami megérdemli a helyet Lewis Carroll és C. S. Lewis klasszikusai mellett, tíz körömmel vájja ki magának.” – NPR”

könyvértékelés: Charles Dickens – Karácsonyi ​ének

„A ​szőrösszívű Scrooge úr, a -zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi vén bűnös-, akinek a karácsony is csak olyan nap, mint a többi, dühvel és megvetéssel nézi az emberek ünnepi készülődését. Kidobja a karácsonyi énekeket kántáló koldus kisfiút és a szegényeknek gyűjtő úriembert egyaránt, kiszipolyozott írnokát is felmondással fenyegeti. Este, hazatérve magányos házába jelenést lát: meglátogatja Marley, rég halott üzlettársa, s bejelenti három további szellem érkezését. Az első a régi karácsonyok szelleme, aki végigvezeti Scrooge urat saját hajdani életén, s elfelejtett, fájó emlékeket elevenít föl benne. A második az új karácsony szelleme, aki felnyitja Scrooge szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára és vidámságára, szenvedéseikre és emberségükre. Végül a harmadik, a jövő szelleme megmutatja neki saját, ijesztő, magányos halálát. Scrooge urat a jelenések új emberré teszik: más szemmel kezdi látni a világot, karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, ellátogat megvetett unokaöccséhez, s jó barát, jó gazda, jó szomszéd válik belőle.

Dickensnek ez az 1843-ban írt kis tanmeséje már az érett mester keze nyomát viseli magán: remekmű, melynek nem hervad a népszerűsége sem.”