könyvértékelés: Márai Sándor – A gyertyák csonkig égnek

“Szerelem, barátság, társaság, magány. Vagy ezek tetszőleges sorrendben. Két férfi és egy nő története. Meg egy titok, aminek megfejtése elmaradt. Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Mi történt akkor, azon a negyven évvel ezelőtti napon? Miféle halálos bűn követel most tisztázást? A kérdések, szenvedélyek mögött egy fiatal halott: Krisztina, egyikőjük szeretett felesége. Hasonló szenvedély volt a két barát részéről akkor, ugyanezen nő iránt. Az egyik csalt és menekült, a másik maradt, de nem nyújtott kezet a bajban Krisztinának. Most mindketten szembesülnek az árulással. Most, amikor már elfogytak a gyertyák. Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény az író stílusművészetének egyik remeke, melyet évtizedek óta játszanak a világ számos színházában vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe.”

könyvértékelés: Lytton Strachey – Viktória ​királynő

“Lytton Strachey életrajza Viktóriáról, Anglia s India királynőjéről kedves és nagyon emberi képet rajzol meg arról az asszonyról, akiről egy korszakot neveztek el. Viktória 1837-ben 18 évesen lépett trónra, s 1901 januárjában halt meg. Az uralkodása alatt vált Anglia világbirodalommá, s ebben a folyamatban olyan legendás társai voltak, mint férje, Albert herceg, Gladstone és Disraeli. Amikor élete vége felé a kormányzás gondjait egyre inkább miniszterelnökére hagyta, igazi támasza – régóta özvegy volt már – a legendás skót szolgája, John Brown volt. Lytton Strachey Viktória királynője könnyedségével, eleganciájával megújította az életrajzírás műfaját, s minden későbbi mű példájául szolgált.”

élménybeszámoló: Siófok (2023. augusztus)

Az utóbbi pár napot Siófokon töltöttük, s gondoltam írok róla egy kis élménybeszámolót és ajánlót!

könyvértékelés: Kurt Vonnegut – Mesterlövész

„Fegyvert s „vitézt” énekel a groteszknek, a sandán és sután emberinek ez az örökké megújulásra kész krónikása. Balfácán hőseinek sorát gyarapítja új regényének főszereplője és elbeszélője – Rudy Waltz, a „semlegesnemű patikus”, aki tizenkét esztendős korában önhibáján kívül kétszeres gyilkossá lett, és azóta „Mesterlövész” néven ismeretes ohiói szülővárosában. Családjának nem ő az első és egyetlen torz csudabogara: apja, a félreismert festőzseni, egy másik, ugyancsak félreismert festő inspiráló társaságában töltötte ifjú éveit: Adolf Hitlernek hívták ezt a sorstársat. Rudy bátyja pedig, a világegyetem legmélyebb basszus hangjának tulajdonosa, feleségek gyűjtésében tett szert honi hírnévre. Van továbbá a könyvben titokzatos körülmények között elveszített fejű házitanító, új jégkorszak, háztáji neutronbomba-robbanás, és még sok egyéb, ami csak ennek a szertelen fantáziájú és mesteri tollú írónak a kiapadhatalan ötlettárából kikerül…”

könyvértékelés: Leiner Laura – Ég veled (Iskolák versenye 1.)

„Újvári Hanna a tinik megszokott életét élte egészen egy évvel ezelőttig, egy családi tragédia azonban mindent megváltoztatott. Most apukájával kettesben tölti a hétköznapokat, és rég nem a korosztályának átlagos problémái foglalkoztatják.

Miután átveszi a tizenegyedikes bizonyítványát, az évzáró után váratlan felkérést kap az igazgatótól: részt vehet egy iskolai versenyen, ahol kiváló matekosként főleg a logikai feladatok megoldásában számítanak rá.

Hanna környezete ragaszkodik hozzá, hogy elmenjen a megmérettetésre, így a Szirtes Gimnázium négyfős csapata elindul az Iskolák Országos Versenyére.

Az Ég Veled az Iskolák versenye trilógia első része.”

könyvértékelés: Szobotka Tibor – Züzü vendégei

„Kis ​társaság találkozik hetente kétszer Züzünél, az öreg színésznőnél. E társaság tagjai különböző neműek, életkorúak, az egyetlen összetartó kapocs közöttük az, hogy a valóságtól eltávolodva, az illúziók világában élnek. Lehet-e így sokáig élni? A könyv – és a történelem – azt mondja: nem. Züzü vendégei is találkoznak egy napon a történelemmel, amely elsöpri illúzióikat, s ahol szükséges, a halál árán szolgáltat igazságot a valóságnak. Kegyetlen regény ez? Nem, csak leszámol az álmok világával, egy kisfiú, egy öregasszony, egy javakorabeli férfi, a vélt és valóságos szerelmesek álomvilágával, talán csak egyetlen fiatal embernek nyitva meg a menekülés kapuját, aki meglátja és tudomásul veszi a változásban a valóság könyörtelen erejét, aki a múltbanézés helyett elfogadja a jövőt mint az élet egyedüli lehetőségét. „Zivatar előtt még egyszer utoljára nagy erővel kavarodik fel a por, hogy aztán hosszú időre leülepedjék” – írta Goethe. Egy nagyon kis körben, Züzü vendégeinek a körében ennek a zivatarnak a hatásáról szól a regény.”

könyvértékelés: Szabó Magda – Születésnap

“Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.”

könyvértékelés: Seanan McGuire – Minden szív kaput nyit (Csellengő gyerekek 1.)

“Eleanor West otthona csellengő gyerekek számára.
Házalók, látogatók, vizsgálók kíméljenek!

A gyerekek hajlamosak eltünedezni, ha adja magát a lehetőség. Átlépnek a szekrény hátulján, becsusszannak egy tükörbe, beesnek a nyúl üregébe, vagy egy vén kútba, hogy aztán egy merőben más helyen bukkanjanak elő.

De a mágikus vidékek már semmi hasznát nem látják azoknak a gyerekeknek, akikből kifacsarták a csodát.

Nancy is utazott egyszer, aztán visszaküldték. Viszont mindaz, amit átélt a túloldalon… az ilyesmi megváltoztatja az embert. A West kisasszony gondjaira bízott gyerekek nagyon is meg tudják érteni. Ugyanis mindnyájan keresik a visszautat saját fantasztikus világukba.

Nancy érkezése azonban komoly változást hoz az Otthonba. Valamiféle sötétség ólálkodik a sarkok mögött, és amikor elszabadul a pokol, Nancy és újdonsült iskolatársai lesznek azok, akiknek a rejtély végére kell járnia.

Kerül, amibe kerül.

„Seanan McGuire már jó ideje a legokosabb írók egyike, ez a kisregény pedig egyértelműen megmutatja, hogy a szíve ugyanolyan hatalmas, mint az agya. Tudjuk, hogy ez a történet nem igaz, de igazságból van szőve.” – Charlaine Harris, a True Blood New York Times-bestseller szerzője

„Seanan McGuire Minden szív kaput nyit című kisregénye az egyik legkülönlegesebb történet, amit valaha olvastam!” – V. E. Schwab, az Egy sötétebb mágia New York Times-bestseller szerzője

„Seanan McGuire ebben a veszteségről, vágyakozásról és sérült gyermekekről szóló történetben ismét megmutatja, milyen bensőségesen ismeri az emberi szívet.” – Paul Cornell

„Annyira agyeldobósan jó, hogy már fáj!” – io9

„A Minden szív kaput nyittal McGuire megteremtette a saját portal fantasy mini-remekművét: egy olyan könyv gyöngyszemet, ami megérdemli a helyet Lewis Carroll és C. S. Lewis klasszikusai mellett, tíz körömmel vájja ki magának.” – NPR”

könyvértékelés: Charles Dickens – Karácsonyi ​ének

„A ​szőrösszívű Scrooge úr, a -zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi vén bűnös-, akinek a karácsony is csak olyan nap, mint a többi, dühvel és megvetéssel nézi az emberek ünnepi készülődését. Kidobja a karácsonyi énekeket kántáló koldus kisfiút és a szegényeknek gyűjtő úriembert egyaránt, kiszipolyozott írnokát is felmondással fenyegeti. Este, hazatérve magányos házába jelenést lát: meglátogatja Marley, rég halott üzlettársa, s bejelenti három további szellem érkezését. Az első a régi karácsonyok szelleme, aki végigvezeti Scrooge urat saját hajdani életén, s elfelejtett, fájó emlékeket elevenít föl benne. A második az új karácsony szelleme, aki felnyitja Scrooge szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára és vidámságára, szenvedéseikre és emberségükre. Végül a harmadik, a jövő szelleme megmutatja neki saját, ijesztő, magányos halálát. Scrooge urat a jelenések új emberré teszik: más szemmel kezdi látni a világot, karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, ellátogat megvetett unokaöccséhez, s jó barát, jó gazda, jó szomszéd válik belőle.

Dickensnek ez az 1843-ban írt kis tanmeséje már az érett mester keze nyomát viseli magán: remekmű, melynek nem hervad a népszerűsége sem.”

könyvértékelés: Walt Disney – Hamupipőke

„ – Egyszer volt, hol nem volt, sok-sok évvel ezelőtt élt egy távoli kis országban egy nemesúr meseszép lányával. Özvegy volt, gyermekének szerető és gondos apja. De fájt a szíve a leányáért, úgy érezte, a kislánynak anyára is szüksége van. Így hát újra megnősült. Özvegyasszonyt vett feleségül, akinek már volt két lánya. Anasztázia és Drizella. Nem sokkal az esküvő után azonban tragikus hirtelenséggel meghalt az édesapa. Az új asszony most aztán kimutatta a foga fehérét. Kegyetlen volt és gonosz, és egyre féltékenyebbé tette mostohalánya szépsége és bájossága. A szegény lány teljesen ki volt szolgáltatva gonosz mostohaanyjának és gyűlölködő mostohanővéreinek…” – kezdődik a mese. Újra megjelent a kedves mese, a gyerekek legnagyobb örömére! Hamupipőkének és kis barátainak alakját a közkedvelt Disney-rajzfilmfigurák jelenítik meg egy exkluzív, nagyalakú, csodaszép mesekönyvben.”